Röviden: az élet szar. Lehet, hogy hajdanán jobb volt, de ennyi maradt..

Megtört szívek sóhaja,
Ez az Isten óhaja.
Tovatűnt a szenvedély
Oltva bűlt vagy jó kedélyt.

Ez maradt az emberből,
lélek helyett csont és bőr.
Vérmezők és pusztaság,
Jégesők és csonka fák.

Túl a békén, harcokon
Könny gördül le arcomon.
Nem sírnak már, nem várnak.
Sírt ásom a világnak.

Nem kell fegyver, golyóbis
Eltemetem magam is.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.